| Update : Dsida Elemér: A keresztényszociális állam problémája (1935) |
Dsida Elemér: A keresztényszociális állam problémája (1935)
2026.03.02. 09:59

A keresztényszociális állam problémáival tudományosan foglalkozott az esztergomi Nyári Egyetem, és ezzel nemcsak nagy gondolatokat tett sokak közkincsévé, hanem vitás problémákat is tisztázott. Ma a szociális állam kérdései nagyon is aktuálisak, és annál inkább fontos ezen kérdésekkel elméletben is foglalkozni, mivel az elméletek elterjedése mindig súlyos befolyással van a gyakorlati élet kialakulására. Jeles előadók, tudósok, szociológusok fejtegetései alapján iparkodunk az alábbiakban egy pár gondolatot, eredményt papírra vetni.
Az állam sohasem lehet öncél, nem lehet bálvány, amelynek hódolni kell amely mindent a saját hatáskörébe von, hanem az a feladata, hogy az emberiség boldogulását, a közjót munkálja. Feladata tehát a művelődésnek, a belső rendnek, a szociális jólétnek, a közerkölcsiségnek biztosítása. Éppen ezért feladata a keresztény államnak például mindent megtenni, hogy a házasság felbonthatatlan legyen, a maga erkölcsi tisztaságában ragyogjon. Természetesen olyan szociális törvényeket is kell alkotni, amelyek a megélhetést családos emberek számára is lehetővé teszik, amint azt különben a Quadragesimo anno is követeli. Az új szociális rendi államban számos feladatot mindenekelőtt gazdasági és társadalmi téren, a foglalkozási rendeknek kell majd ellátni. Az állam tehát sose avatkozzék a társadalmi szervek önkormányzatába. Egyáltalában mindennemű, akár hivatási, akár területi autonómiát tiszteletben kell tartani és továbbfejleszteni. Talán említeni sem kell, hogy a keresztény társadalomtan felfogása szerint még kevésbé lehet beleavatkozni az Egyház és a család hatáskörébe.
Külön kell vigyázni, hogy amikor hivatásrendi államot akarunk építeni, sohase essünk a totalitás túlzásaiba. A totális állam szerint mindennek a központjában maga az állam áll, míg az ember csak nagyon másodrangú tényező. Ez a felfogás helytelen, mert a keresztényszociális felfogás szerint az ember áll minden nemes gazdasági és szociális törekvésünk központjában. Az ember az életnek nem egyszerűen tényezője, hanem főtényezője, központi tényezője. Az ember szabadsága magában a természetben gyökerezik, és amit itt az egyes személyekről mondunk, az áll például a szakszervezetekről is. A szakszervezetek alapja a természetjogban van meg. Amikor az új rendi államot kiépítjük, mindig arra is kell törekednünk, hogy az új jogi és politikai helyzetben mindenki számára biztosítsuk az emberhez méltó megélhetést, a kisembereknek is lehetőleg magántulajdont. Érvényesülnie kell a suum cuique: mindenkinek a magáét elvnek. A magyar keresztény rendi állam kiépítése már csak azért is fontos, hogy a korszerű társadalmi és gazdasági átalakulás és tökéletesedés folytán az elszakított területekre is nagyobb vonzóerőt gyakoroljunk.

Ha vizsgáljuk az utolsó évtizedben kifejlődött alkotmányokat, megállapíthatjuk, hogy a krisztusi szocializmus korszerű tanításai a társadalmi és gazdasági életen túl a jogi és alkotmányi életbe is behatoltak. Az európai államok új alkotmányai erősen hangsúlyozzák a nemzeti gondolatot, a történelmi talajba kapcsolódást, (gondoljunk a fasizmus és a keresztény rendi Ausztria törekvéseire). Emellett különösen megnyilatkozik bennük a pápai körlevelek szociális szelleme, akár a rendi alakulást, akár a munka- és munkásviszonyok rendezését tekintjük. Magyarországon is mindennemű alkotmányjogi átalakulásban meg kell találnunk a kor szellemét, [hogy] napjaink szociális, rendi gondolatai fokozott mértékben törjenek be alkotmányunk ezeréves épületébe, de azután a zsilipeket zárjuk el, nehogy olyan eszmék és törekvések is behatoljanak ezeréves alkotmányunk sáncai közé, amelyek idegenek tőlünk, amelyek nem felelnek meg a magyar gondolkodásnak, és amelyekre így építenünk sem lehet. Nincs szükségünk túlzott demokráciára, a parlamentarizmus kinövéseire, de diktatórikus törekvésekre sem, hiszen mindennemű diktatúra teljes mértékben idegen az ezeréves magyar történelmi szellemtől. Tanuljunk a külföldről, de sose másoljunk szolgailag. A mi ideálunk csak a hungarizmus lehet: modern keresztény szociális eszmék történelmi magyar talajon. Mihelics Vid Esztergomban előadássorozatát azzal fejezte be, hogy: stat crux, dum volvitur mundus. Áll a kereszt, amíg a föld forog. Mi úgy érezzük, hogy minden mozog, minden bizonytalan. Szegezzük szemünket az egyetlen szilárd pontra, a Keresztre, és a Kereszt szociális tanítását meghallgatva építsünk új, nemesebb, gazdagabb magyar világot.
In Jövőnk, 4. évf., 29. szám (1935. július 20.), 2.
|