A KALOT szervezete egy jezsuita páter munkája nyomán sarjadt ki a katolikus élet talajából hatalmas erejű, nemzetalakító erővé. Elve a kereszténység tartalmának katolikus értelmezésű értékeit a politikumban és a személyiségben érvényre vinni. A KALOT célja a „magyar cél”.

A „magyar cél” egész gondolat és praktikus jelleget visel magán. A cél tizenegy pontra tagolódik. A kiadvány első pontja „Független ország” címen tárgyalja a magyarság néprészeinek kohéziójában az önállóság és öncélúság szükségét. „Csak az a nemzet tudja minden tagjának a lehető legteljesebb jólétet biztosítani, amely szabadon és függetlenül él. A magyarságnak, mint az európai műveltség védőpajzsának, joga van a feltétlen szabadságra” Ebből az elgondolásból folyik a magyar cél második pontja, az „Erős állam”. A széchenyietlen álmokat félredobva, észre kell vennünk, hogy Istenen és magunkon kívül másra aligha támaszkodhatunk. Az európai egyensúly őrző és biztosító szerepeként élni, ma is a magyarság hivatása marad. Méltóvá kell lennünk Európa és a kereszténység védelmére. „[...] azt akarjuk, hogy az állam, mint a nemzet legfőbb hatalmi szervezete, minden tekintetben gazdasági, szellemi és honvédelmi szempontból egyaránt erős legyen.”

A harmadik cél egy olyan államreform, amelyet nem idegenből másolunk le szolgai módon, hanem a természetjog törvénye szerint és a nemzet mindenkori érdekeinek megfelelően hajtunk végre. Mivel a hatalom van a népért, és nem a nép a hatalomért, úgy kell átszerveznünk a közigazgatást, hogy az mindenben gyors és pontos szolgája legyen a közérdeknek. A magyar cél negyedik pontja a szabadság és tekintély összhangjára irányul. Az ötödik pont az eszme gyakorlati értelmét mutatja meg. Minthogy a nemzet egysége csak akkor szilárd, ha nemcsak elismerjük minden magyarnak jogát az élethez, a munkához és a tulajdonszerzéshez, hanem ennek lehetőségét is megadjuk - egész közgazdaságunkban érvényesíteni fogjuk a szociális igazságosság törvényét. A mozgalom evégből gazdasági kamarákat létesít. Ezeken a kamarákon keresztül kapcsolódna be a munkásság az ország gazdasági önkormányzatának magasabb egységébe.

A hatodik pont a család védelmét tűzi ki célul. „Az állam sejtje és életforrása a család. Mivel a családapának több a terhe, mint a családtalan embernek, szükségképpen több a joga is a közönséggel szemben. Ezért kell mindenütt bevezetni a kiegyenlítő pénztár intézményét, hogy minden családapa a gyermekek számára megfelelő arányban bérkiegészítést kapjon. „A család jogait be kell tehát iktatni a magyar alkotmány rendszerébe, s érvényt kell szerezni ez elgondolásnak az élet minden vonalán, s főként az adó- és lakáspolitikában. Ennek a gondolatnak a folytatódása a magyar cél hetedik pontja: az anyaság védelme. A nő hivatása és célja az otthon, s „[...] ezért súlyosan elítéljük a mai gazdasági rendszert, ami az anyát kiszorította otthonából, és szétrombolta a családi életet”. A nyolcadik pont a telepítés organikus, de a helyzet és lehetőség szerint gyorsütemű végrehajtása annak az elvnek alapján, hogy a föld népének nyomorban sínylődő rétege olcsó kölcsönt és olyan földtulajdont kapjon, illetőleg bérletet, melynek hozadékából emberi módon élhet. „Mivel a nemzet legfőbb támasza és erőforrása a vagyonilag független kisbirtokos gazdaosztály, a nagybirtokból gyarapítani és földbérlő szövetkezetek által erősíteni kell. E tekintetben az egyházi birtokot sem kívánjuk megkülönböztetett elbánásban részesíteni.”

A program kilencedik pontja a zsidókérdés megoldásával foglalkozik. „Az a zsidóság, amely nem tehette magáévá a történeti magyarság világnézetét, szellemi életünkben és annak irányításában semmiféle szerepet nem vihet, de ugyanezt az elvet akarjuk érvényesíteni a hozzájuk hasonló nem zsidókkal szemben is. A zsidójellegű romboló szabadelvűséget gazdaságilag is letörjük, az általános érdekképviseleti rendszer által, amely minden tőkét - bárki kezében legyen is az - és főleg a hiteltőkét teljesen a közérdeknek rendeli alá.” A tizedik pont a kereszténység védelmére vonatkozik. A kereszténység nemzeti művelődésünk és történeti nagyságunk alapja. A magyar cél tizenegyedik tétele: magyar béke a Kárpát-medencében. „Keressük a Kárpátok medencéjében velünk egy évezreden át együtt élt népekkel a baráti szövetséget, hogy egymást segítve és kiegészítve érdekeink közösségében megteremtsük a békét.”

*

In Magyar Nemzet, 1. évf., 63. szám (1938. november 6.), 12.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.