Háborús bûn és bûnhõdés

2013.01.30. 21:34

Mottó: "Kövess el egy bûnt és a föld üveggolyó lesz. Kövess el egy bûnt és mintha friss hó borítaná a földet és így feltárul az erdõben minden fácán, róka, mókus, hiúz és vakond nyoma. Nem hallgathatja el a kimondott szót, nem tüntethet el egy sárfoltot, nem húzhat fel egy létrát, hogy ne maradjon utána semmi." (Ralph Waldo Emerson)

A második világégést követõen széles körben derült fény a nemzetiszocialista rezsim regnálása idején elkövetett "törvényes jogtalanságokra" (© by Radbruch), a holocaust borzalmaira. Bár a fõbûnösök közül sokan önkezükkel vetettek véget az életüknek annak érdekében, hogy kibújjanak a szövetségesek biztosra vehetõ felelõsségre vonási mechanizmusa alól, így Hitler, Göbbels, Himmler, majd késõbb Göring és több vezetõ funkcionárius szuicid hajlamai is manifesztálódtak. A Nemzetközi Katonai Törvényszék által lefolytatott nürnbergi per a béke elleni, háborús, illetve emberiesség elleni bûncselemények fõ felelõseinek tekintett nemzetiszocialista döntéshozók jogi keretek között zajló felelõsségre vonását célozta, sokan azonban a menekülést és a kényszerû dél-amerikai tartózkodást választották, el kívánván kerülni a bûnösítõ ítélet, illetve az ezt követõ büntetés-végrehajtás ódiumát. Ekként tett például Adolf Eichmann vagy Josef Mengele is, de sokan Martin Bormannt, Hitler személyi titkárát is e körbe sorolják.

A háborút követõen a zsidóság körében nem keletkeztek vendetta (vérbosszú) iránti igények, de számos "nácivadász" jelentette be igényét a szökésben lévõ háborús bûnösök minden eszközzel történõ felkutatására, ezzel biztosítva velük szemben a jövõbeni bûnvádi eljárás lefolytatásának lehetõségét. Ezt a szituációt dolgozta fel a maga sajátos, film noir elemekkel kombinált filmjében Orson Welles, akinek "The Stranger" (Az óra körbejár) címû filmje a rendezõ egyetlen valódi kasszasikere lett. (A tisztelt publikum a filmjei debütálását követõen valahogy nem tudta kellõ súllyal interpretálni a rendezõ zseniális munkáit.)

A történet szerint szövetséges hatalmak háborús bûnösöket vizsgáló bizottsága szabadon enged egy nemzetiszocialista tömeggyilkost, bizonyos Conrad Meineckét (Konstantin Shayne), vélelmezvén, hogy "forró nyomon" vezeti el õket bûntársához, Franz Kindlerhez (Orson Welles). A trükk beválik, így Mr. Wilson (Edward G. Robinson) vizsgálóbíró útja egy békés amerikai városba, Harperbe vezet. Kindler itt középiskolai tanárként tengeti mindennapjait és látszólag sikerrel integrálódott a kisváros tipikus amerikai középosztály-mentalitást képviselõ atmoszférájába. Olyannyira, hogy feleségül is veszi egy legfelsõbb bírósági bíró lányát (Loretta Young). Meinecke megjelenése azonban felszínre hozza Kindler igazi énjét.

Két német típus csap össze kettejük párbajában: Meinecke Kant kategorikus imperatívuszát, illetve Kierkegaard kereszténységet hangsúlyozó érveit hangoztatja, míg Kindler sokkal inkább a nietzschei Wille zur Macht és a Carl Schmitt-i barát-ellenség reláció hatályossága mellett teszi le a voksot. A kettejük között feszülõ antagonisztikus ellentét végül emberölésbe torkollik. Lassan, de biztosan bontakozik ki elõttünk Kindler igazi énje, aki a tabula rasával történõ indulás terén teljes csõdöt mondott. Egy vacsorai összejövetel alkalmával hevesen érvel a "szabadság-egyenlõség-testvériség" francia forradalom érlelte triászának haszontalanságáról, a teuton törzs hõsiességérõl, Marx zsidó származásáról, illetve az Endlösung szükségességérõl. Ez a rabulisztikus érvelés, valamint az órák iránt érzett olthatatlan vonzalma vezeti el végül a vizsgálóbírát a teljes történeti tényállás felgöngyölítéséhez, de vajon meg lehet-e még akadályozni a további gyilkosságokat?

Welles filmje véleményem szerint nem csak a totalitárius rezsimek által elkövetett bûntettek morális elítélése, de egyben minden népirtás, vagy kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód teljes értékû kritikája, legyen szó akár a dél-amerikai civilizációk konkvisztádorok által elkövetett likvidálásáról, az indiánok rezervátumba vagy a búrok koncentrációs táborokba zárásáról, a vendée-i mészárlásról, avagy a Gulagok embertelen világáról.

Értékelés: 10/10