Talán sokak emlékezetében él még Fantômas, a hatvanas évek második felének francia filmvásznán megjelenített törvényen kívüli imposztor, akinek agyából egy alkalommal - midőn egykor Zeusz fejéből Héra - az a gondolat pattant ki, hogy az állam adószedésre feljogosító passzusait megkerülve ő maga tesz igazságot a világban nagy mértékben tapasztalható  és már Bourdieu által is megénekelt társadalmi egyenlőtlenség kapcsán. (V. ö. Fantômas a Scotland Yard ellen.) Több millió dollára rúgó és havonként jelentkező életben maradási adót vet ki a milliárdok mágusaira - persze ne gondoljuk, hogy egyfajta modern kori Robin Hoodként, az individuális altruizmus dicsőségére nyomban alkalmazni is kezdi a redisztribúció méltányossági igazságosság alapján felfogott mechanizmusát; a "gumiarcú" revizort saját érdekei motiválták ebben a filmben. Arra azonban alkalmas ez a szituáció, hogy néhány érdekes összefüggésre ráirányítsa a figyelmünket.

Hamarosan!