Németh László: Az értelmiség önérzete (1942) |
|
2026.06.02. 11:22 |
|
Németh László a szegedi egyetemi ifjúság meghívására az alábbi előadást tartotta Szegeden.
*
Arra kértem meg az est rendezőit, hogy miután március géniusza előtt a parádés áldozatot bemutattuk, néhány testvéri szót intézhessek azokhoz, akik ebbe az auditórium maximumba összegyűltek. Az egyetemi hallgatóknak szól ez a vallomás, akik azért pusztítják ebben a városban a követ és kenyeret, hogy egykor tanárok, orvosok, gyógyszerészek - azaz értelmiségi emberek legyenek.
|
 |
Veres Péter: Európa? (1941) |
|
2026.06.02. 10:06 |
|
A »turanitisz« körül lefolyt viták egy régi kétségemet élesztették újra. Én magam is sokszor elszajkóztam írótársaim után, hogy így európai, úgy európai. Hogy így magyar vagyok, s amúgy európai stb., stb.: ismerjük már ezeket a kisebbrendűségi érzésből származó hencegő szólamokat.
|
|
Jesse Russell: Az igazságos háború elméletének valódi gyökerei |
|
2026.06.01. 10:01 |
|
„Ha vezető vagy,
aki előírást ád sokaknak,
minden módon törekedj kiválóságra,
és hogy a tervezeteid hibátlanok legyenek.
Nagy a Maat; nagyszerű és szilárd,
rendíthetetlen Ozirisz isten ideje óta.”
(Ptahhotep Intelmei. Wessetzky Vilmos fordítása)
|
|
Lukács Gáspár: A föld „pogánysága” (1942) |
|
2026.05.29. 09:28 |
|
Korunk nagy felfedezése a föld. Természetes következménye ez kultúránk annyit emlegetett válságának: a századvég pozitivista világszemléletében hitelüket vesztették a régi eszmények, a háborúk és az azokat környező politikai válságok megrendítették az állam alapjait, gazdasági téren a kapitalizmus és a szocializmus harcából mindkét fél egyformán megtépázva került ki, s a küzdelemnek végeredményben egész gazdasági rendszerünk hitele adta meg az árát, a modern technika gépkultusza eltemetéssel fenyegette magát az alkotót, az embert. Az általános bizonytalanságban, a kétes kimenetelű küzdelemben egy látszott csak szilárdnak, sőt rendíthetetlennek, a föld, és aki harcol vele és érte, a rögember, a paraszt. Feléjük fordult tehát az általános figyelem, beléjük kapaszkodnak, és sokan tőlük várják - az ő őserejüktől, elhasználatlan energiáiktól - a megmentést is.
|
|
Kovrig Béla: A szellemi éghajlat (1944) |
|
2026.05.22. 09:52 |
|
Minden emberi társulás a szellem műve. Ahol emberek tartósan együtt élnek, közösségeket, társaságokat, lazább kötelékeket, vagy feszesen szervezett csoportokat alkotnak, ott szellem tömörül, szellem állítja párhuzamba a szándékokat, vagy közakarat-egységekbe sűríti az erre hajlamos, vagy érdekből egybe fonódó egyéni törekvéseket. Így a legszélesebb - nem szétfolyó, hanem felismerhető formában megnyilatkozó - tartós emberi együttélés, maga a társadalom is szellemi egység, mely a bennük nyüzsgő sűrűbb (például családok) vagy lazább (például foglalkozási csoportok) kötelékek kölcsönös viszonyaiban és a bennük szerepet játszó emberek társas kapcsolataiban nyilatkozik meg.
|
|
Féja Géza: Íme: Hungária (1933) |
|
2026.05.21. 09:26 |
|
E cikksorozat vallomásnak és intésnek készül. Vallomás, mert örök dolgokról akar hitet tenni, egy nép örök élményeiről, melyeket ki kell emelnünk egy bomlott kor hínárjából. És intés a mulandóságba temetkezett embernek az örök dolgok felé. A nemzetek, s az emberiség válságai mindig egyetemesek és nagy hiány, ha a külső diagnózis megállapítása és pontos, részletes analízise mellett megfeledkezünk arról, ami bévül történik. Magyarország kulturális élete, s egész belső élete éppen olyan kórokkal, bűnökkel, s hiányokkal küzd, akár a mezőgazdasága. Hozzá kell végre nyúlnunk, és rá kell mutatnunk a tiszta értékekre, azokra a nyomokra, melyek új életút felé vezetnek. Sorjában hozzá fogok nyúlni nagy problémáinkhoz, s azt hiszem, nem marad magányos az én hívőségem.
|
|
Pethő Sándor: Cézarizmus vagy alkotmányosság? (1935) |
|
2026.05.19. 09:40 |
|
A Korunk Szava nagy örömmel közli e tanulmányt, mely a Társadalomtudományi Társaságban fölolvasva, már több mint egy évvel ezelőtt tisztázta a gyanús parancsuralmi importeszméket és ábrándokat.
|
|
Szekfű Gyula: A népi elv két arca (1939) |
|
2026.05.19. 08:20 |
|
Bajza József emlékének
Mikor a manapság annyira divatos népi elvnek értelmét a magyarság létérdekeinek szemszögéből próbáljuk megvizsgálni, indulóban kegyelettel kell megállnunk annak a Bajza Józsefnek emléke előtt, aki egyéni életében és közéleti munkásságában egyaránt utat mutatott a népi elv magyar értelmű megvalósítására. Most egy éve, hogy váratlanul eltávozott közülünk, olyan feltűnés nélküli, senkit zavarni nem akaró, régi értelmű „úri" szerénységgel, ahogyan egész életében járt közöttünk, senkit sem bántva, mindig kedves mosollyal finom arcán, melyet valóban „edzettek százados kohók”, de törékeny testében legyűrhetetlen, semmi külső hatás, propaganda előtt meg nem hajló magyar érzéssel és akarattal.
|
|
Nyikolaj Bergyajev: Az új középkor (1924) - Részletek |
|
2026.05.15. 09:18 |
|
A történelemnek, miként a természetnek is, része a ritmus, a korszakok és időszakok ritmikus váltakozása, a kultúratípusok, az apály és dagály, a felemelkedés és hanyatlás típusának váltakozása. Beszélnek organikus és kritikus korszakokról, éjjeli és nappali, szakrális és szekuláris korszakokról. Arra ítéltettünk, hogy a korszakváltások történelmi idejében éljünk. Az újkori történelem (amely a régi megszokás folytán még mindig „újnak” nevezi magát) elaggott és lepusztult régi világa véget ér és széthullik, illetve egy még ismeretlen, új világ születik.
|
|
gróf Károlyi Imre: A liberális nagykapitalizmus csődje (1937) |
|
2026.05.05. 15:39 |
|
Részletek Károlyi Imre gróf Szentesen,
1937. február 7. napján tartott előadásából
*
Miért érett meg bukásra a modern neokapitalizmus vizfejűre nőtt struktúrája? És miért akadály a liberális magángazdasági szabadság a bolsevizmus elleni védekezés legfontosabb részénél: a szegény sorsú népesség életszínvonalának emelésénél? A liberális kapitalizmus természetes hivatását akkor töltötte be megfelelő módon az emberiség gazdasági evolúciójában, mikor az ipar a kis- és kézműipari termelésből, a XVIII. század végétől a XX. század elejéig átalakult mechanizált gyáriparrá.
|
|
Vasvári Lajos - Vizy András: A munkás és a társadalom (1942) |
|
2026.04.29. 13:49 |
|
Elhangzott az Országos Szociálpolitikai Intézet 1942. január 15. napján tartott munkásakadémiai fórumán.
*
Vizy András, az Országos
Szociálpolitikai Intézet belső munkatársa:
Munkástestvérek! Válságos időket élünk. Vajúdó korszakba, új világ alakulásának korszakába születtünk bele. Változások jönnek, és ezek a változások minden jel szerint elsősorban társadalmi vonatkozásúak lesznek. Jóslásokba nem bocsátkozhatunk. Nem tudjuk előre megmondani, milyen lesz a jövő magyar társadalma, de azt tudjuk, hogy rajtunk is múlik, milyen lesz.
|
|
David Engels: Keresztény patriotizmus? Van még helye a kereszténységnek a politikai vitákban? |
|
2026.04.08. 07:37 |
|
Van-e még helye a kereszténységnek egy szekuláris és vallásilag semleges társadalom politikai diskurzusában? És ha igen, vajon nem zárja-e ki egymást a kereszténység - egyetemes küldetéséből fakadóan - és a patriotizmus - helyi, nemzeti vagy civilizációs preferenciáiból következően?
|
|
Egyed István: A család- és erkölcsvédelem jogi kívánalmai (1938) |
|
2026.04.07. 08:09 |
|
Nem lehet állítani, hogy a világháború előtt a magasabb műveltség mindig magasabb erkölcsi kultúrával járt volna együtt; sőt az akkor elterjedt liberális-radikális felfogás teret adott indokolatlan kilengéseknek, s az engedett szabadság sok szabadosságot tett lehetővé. Ez a korszak tehát nem kis mértékben előkészítette azt az erkölcsi válságot, amely a világháború után ránk szakadt.
|
|
Zrinyi József S. J.: A természetjog rendező szerepe a magyar nemzeteszmében (1944) - II. rész |
|
2026.03.30. 08:42 |
|
Az igazságosság és közjó a nemzet és nemzetkisebbség viszonyában
Sokkal nehezebb ugyanezt az elvet alkalmazni a nemzetkisebbség és az uralkodó nemzet viszonylatában. Azonban a keresztény etikának egy óriási előnye a nagyvonalúság és az összefoglaló erő. Amint a keresztény aszkétika a látszólag összeegyezhetetlen értékeket össze tudja kapcsolni: a komolyságot a derűvel, az önérzetet az alázatossággal, épp úgy a keresztény etika is össze tudja hangolni az ellentéteket: az egyén viszonyát a közösséggel és fordítva, az általános emberszeretetet és jogtiszteletet, a saját nemzethez és fajhoz való hűséges és áldozatos ragaszkodással. Az etikának erre az átható erejére támaszkodunk tehát akkor, amikora nemzetkisebbség és az uralkodó nemzet egymáshoz való viszonylatát vizsgáljuk. Előbb azonban az előbbi két fogalmat világítjuk meg.
|
|
Zrinyi József S. J.: A természetjog rendező szerepe a magyar nemzeteszmében (1944) - I. rész |
|
2026.03.27. 10:40 |
|
A természet hajlama
Dante, amikor a paradicsomban a világ vakságáról elmélkedik, ezt mondja:
„S ha a világ nem lenne egyre csak vak
a természetnek hajlamára, látná,
hogy országai különb népeket kapnának.“
(Parad. VIII. 142.)
|
|
Doskar Éva: A hegeli történetfelfogás tükörképe Az ember tragédiájának történeti színeiben (1939) |
|
2026.03.26. 08:18 |
|
Az örökké élő eszme kutatásával kapcsolatban Madách Imre történetfelfogásában, Az ember tragédiájában nemcsak a fejlődés gondolata, hanem a történelmi színek logikai kapcsolata is a hegeli filozófia alapgondolatára emlékeztet.
|
|
Clifford Bates Jr.: Dosztojevszkij Ördögök című regénye mint az ideológiai megszállottság próféciája |
|
2026.03.20. 12:25 |
|
Fjodor Dosztojevszkij Démonok című regénye – amelyet Ördögök vagy Megszállottak címen is fordítanak – mindmáig a forradalmi hevület, az erkölcsi bomlás és az ideológiai megszállottság egyik legmélyrehatóbb irodalmi vizsgálata. A mű közvetlenül az 1869-es gyilkosság után született, amelynek során Ivan Ivanov életét vesztette Szergej Nyecsajev keze által – ez a radikális forradalmár életével és írásaival inspirálta a regényben megjelenő titkos forradalmi sejt ábrázolását. Az Ördögök a kortárs beszámolókat és történeti botrányt egy terjedelmes, polifonikus narratívává alakítja, amely mély filozófiai és politikai felismeréseket hordoz. A történet a fiktív vidéki kisvárosban, Szkvoresnyikiben játszódik, és egy csendes orosz hátország felbomlását követi nyomon a Nyugatról importált eszmék hatása alatt. A regényben a liberalizmus, a szocializmus, az ateizmus és a nihilizmus spirituális démonokként működnek: behatolnak az egyének tudatába, eltorzítják az erkölcsöt, és társadalmi káoszt idéznek elő, szemléltetve, miként emésztheti fel az ideológia – miután interiorizálódik – nemcsak az egyént, hanem a közösséget is.
|
|
Leo Strauss: Mi a politikai filozófia? (1959) - Részlet |
|
2026.03.20. 08:32 |
|
I. A politikai filozófia problémája
Nagy megtiszteltetés, egyszersmind rendkívül nehéz feladat is számomra, hogy Jeruzsálemben beszélhetek a politikai filozófiáról. Ebben a városban és ebben az országban a politikai filozófia témáját - „az igazságos és becsületes államot” - komolyabban veszik, mint bárhol másutt a világon. Az igazságosság és az igazságos állam iránti vágy sehol sem töltötte el oly odaadással a legtisztább szíveket és a legmagasztosabb lelkeket, mint éppen eme szent földön. Nagyon jól tudom, hogy nem vagyok képes Önök elé tárni azt, ami a legjobb esetben - bármely ember esetében - sem lenne egyéb, mint prófétáink látomásának halvány utánzata. Olyan vidékre vagyok kénytelen Önöket elvezetni, ahol ennek a látomásnak még a leghalványabb emléke is eltűnőben van - ahol Isten Királyságát képzelt fejedelemségnek nevezik gúnyosan -, nem is beszélve arról a vidékről, amelyet soha nem is világított be. Amikor azonban kénytelen vagyok messze eltávolodni szent örökségünktől, vagy hallgatni róla, egy pillanatig sem felejtem el, mit jelent Jeruzsálem.
|
|
Carl Schmitt: A Leviatán Thomas Hobbes államtanában (1938) - Részlet |
|
2026.03.12. 14:40 |
|
I.
A Leviatán eredete a héber Bibliában; keresztény–teológiai és zsidó–kabbalisztikus értelmezései; valamint a szimbólum Hobbes általi helyreállításának jelentése és lehetőségei
Hobbes inkább a Leviatán miatt vált híressé – és még szomorúbb módon hírhedtté –, mint bármely más műve következtében. A közvélekedés szerint [Hobbes] összefoglalóan végül is alig több, mint „a Leviatán prófétája”. Hegel mondhatta azt, hogy e szörnyről elnevezett könyv „igen rossz hírű mű”; a címválasztás pedig] minden bizonnyal hozzájárult ehhez a hírnévhez. A Leviatánra történő hivatkozás valójában nem pusztán egy gondolat illusztrálására szolgál – mint amikor egy elméletet egy megvilágító hasonlattal szemléltetnek, például az államelmélet esetében, vagy egy tetszőleges idézetnél –, hanem inkább egy mitikus szimbólum, amely rejtett jelentésekkel van tele.
|
|
Kornis Gyula: Az érzelem a politikában (1933) |
|
2026.03.06. 09:10 |
|
A politika mint barátságos és ellenséges érzület
A politikának legújabb teoretikusai az ellenséges viszonyt egyenest a politikum lényeges jegyévé emelik. Carl Schmitt arra az eredményre jut (Der Begriff des Politischen, 1932), hogy amint az etikumnak a jó és a rossz, az esztétikumnak a szép és a rút, az ökonomikumnak a hasznos és a káros az ismertetőjegye, akkor a politikumnak sajátságos, másból le nem származtatható főjegye, amelyre a politikai indítékok és cselekvések visszavezethetők, a barát és ellenség (Freund und Feind) viszonya, természetesen nem normatív értelemben, hanem a valóságban, a politikai élet tényeinek világában. Az ellenség politikai értelemben csakis a nyilvános ellenség, aki a közösség érdeke, s nem az egyéni érdek szempontjából áll a másikkal szemben.
|
|
|
Tovább…
