Cégér





 
Tudástár

 
Citátor

Kattints a képre!

 
Látható kéz

Kattints a képre!

 
Plakátok

Kattints a képre!

 
Az igazi tisztviselő

 
Ajánló

Kattints a képre!

 
Külkalandozó







 
Update

Következő 20 cikkElőző 20 cikk

Trócsányi György: A magyar nemzeti lélek vívódásai (1934)

  2024.05.05. 13:11

«Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek,
Vagy marad régiben a bús, magyar élet.»
Ady

Minden öntudatra ébredt nép a maga sajátos különlétét, mély élményként értéknek tudja, igyekszik azt a maga tisztaságában megőrizni, s másokkal, az idegennel, az ellenséggel szemben megvédeni. E célból számba veszi saját erejét, mérlegeli a fenyegető veszélyeket, kikérdezi a múltat, s fürkészi a jövőt. Keresi létének célját és értelmét. Ezen gondolatok, törekvések, s a kísérő érzelmek egymással való kapcsolódásának, tudatos és tudatalatti küzdelemnek eredője a nemzeti lélek.

Kemenczy Gábor: Vissza az ősi alkotmányhoz (1936) - Részletek

  2024.05.05. 09:34

»Akik néked hízelegnek, én nemzetem,
azok csalnak meg és veszítenek el tégedet.«
(Zrínyi)

Elöljáróban

A nemzet lázas és beteg. Ez a láz és betegség nem új, nem a közelmúlt, de hosszú évtizedek kísérő tünete. Hol erősebben, hol gyengébben, de állandóan rázza és emészti a nemzetet. A magyar nép, amelyben tagadhatatlanul annyi őserő, alkotóképesség rejlik, tétovázva, döcögve halad; nem egyszer megakad, céltalanul ingadozik, s mindezek mellett más népek versenyében lemarad.

Egyed István: Mit üzen Szent István a magyarságnak? (1938)

  2024.05.04. 14:58

Amikor a Szent István jubileumi év elénk állítja Magyarország első nagy királyának gigantikus művét, úgy érzem, hogy a reá való visszaemlékezés egyúttal programot jelent a jövő számára.

Balás Károly: Gazdasági önállóságunk (1943)

  2024.04.07. 10:55

Írta és a Magyar Racionalizálási Bizottság 1943. május 12-én tartott ülésén előadta: sipeki Balás Károly dr. országgyűlési képviselő, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem ny. r. tanára.

Fábián Dániel: Európa jövője és a magyar paraszt (1929)

  2024.03.15. 08:38

A „turáni-szláv parasztállam” ideájáról szóló előadás

*

A Bartha Miklós Társaság novemberi „Magyar Falu” vitaciklusában tartott előadás kissé lerövidített kiadása. Annál is inkább szükség volt ennek a kiadására, mert a tudományos sajtóban már „elintézést” nyert ez a koncepció, melyet távolról sem tekintek ezzel a rövid cikkel lezártnak. Bírálatok megjelentek róla a Magyar Szemle januári számában és a 100% című folyóirat áprilisi számában.

Blazovich Jákó: A gép tragikuma (1933)

  2024.02.27. 18:41

Komoly szaktényezők a világ mechanikai energiáinak mennyiségét mintegy 2 milliárd lóerőre becsülik. Így az 1930-iki, Berlinben tartott energia-kongresszus 2,3 milliárd lóerőben állapítja meg a mechanikai energiák világ-integrálját. Egy amerikai szakfolyóirat kiadója, Low szerint Angol-, Francia-, Németország, s az Egyesült Államok együttesen 1,124 millió lóerőnyi energia fölött rendelkeznek. Hogy e számadatok mögött mi rejlik, az világosabbá lesz, ha a 2 milliárd lóerőt emberi izomenergiára váltjuk át. Ha a felnőtt, erőteljes ember munkaképességét fölszorítjuk egyötöd lóerőre - a valóságban az egyen-értéket jelentő tört sokkal kisebb -, a 2 milliárd lóerő akkor is 10 milliárd ember izomenergiáját jelenti. 10 milliárddal több emberre volna szükség, ha a világ mechanikai energiáinak munkateljesítményét emberi izomerőre akarnánk átruházni. (Az emberiség lélszáma a Népszövetség 1932-es kimutatása szerint 2013 millió.)

Krisztinkovich Antal: Világnézet és büntetőjog (1938)

  2024.02.25. 13:48

Két hónap óta folyik Angyal Pál egyetemi tanár vezetése alatt a büntetőjogi továbbképző tanfolyam, amelyen hétről-hétre kiváló jogászok tartanak érdekes és értékes előadásokat. A legutóbbi előadáson Krisztinkovich Antal rendőrtanácsos olvasta fel nagy tudományos felkészültségről tanúskodó értekezését, amelynek címe: Világnézet és büntetőjog volt.

Vladár Gábor: Vigyük közelebb a jogot a nagyközönséghez! (1938)

  2024.02.25. 09:32

Első hallásra talán paradoxonnak látszik, hogy a jog és az élet között szakadék támadhat. Helyes felfogás szerint ugyanis a jogot alig lehet elképzelni másképpen, mint a legszorosabb összeforrottságban az élettel, hiszen a jog az életviszonyokat szabályozza, és az életviszonyokhoz hozzátartozik az, hogy azok, legalábbis a mi állami és társadalmi berendezkedésünkben, a jog uralma alatt állanak. És mégis, ha paradoxonnak látszik is, a szakadék a valóságban megvan.

Szentirmay Ödön: A magyar nemzetegységtan (1920) - Részlet

  2024.02.24. 08:34

«Hogy kevesebb vagy több baj szakad-e ránk, az egyrészt ismeretlen hatalmaktól, különösen azonban azok belátásától és jóakaratától függ, akiknek alája vagyunk vetve. De hogy még valamikor jól menjen dolgunk, az teljesen és csakis önmagunktól függ. S egész bizonyos, hogy jólétünk soha el nem jön, ha mi magunknak azt meg nem teremtjük, és különösen pedig, ha közülünk minden egyes most a maga módján úgy nem dolgozik és munkál, mintha csak ő maga volna, s mintha csakis tőle függne a jövendő nemzedékek üdve és boldogsága.«

Fichte: Reden an die deutsche Nation, XIV. 

A jogi gondolkodás útjai Carl Schmitt felfogásában

  2024.02.09. 17:54

Az 1930-as évekre az uralkodó eszmék frontján, valamint az államszervezési struktúrák terrénumában Európa több országában is nagymértékű átalakulások és reformok bontakoztak ki. Amint az ismeretes, az 1789-es fordulattal győzelemre jutott, a középkori rendeszmét „tekintélyelvűnek”, sötétnek és ódivatúnak bélyegző, a polgári társadalom szükségleteire modellezett, a parlamentarizmus és a demokrácia értékei, valamint a jogállami paradigma iránt elkötelezett, ugyanakkor a liberalizmus individualista felfogását trónusra emelő állam- és társadalomeszme sokáig virulens tudott maradni, azonban idővel számos-számtalan társadalmi, gazdasági és politikai természetű problémát eredményezett. Ugyancsak problematikusnak bizonyult, hogy e modell fenntartásához annak működtetői és haszonélvezői még akkor is foggal-körömmel ragaszkodtak, amikor az már „nem volt egyéb, mint villanydróton fennakadt, összeszakadt papírsárkány”, [1] s a levegő a cselekvő állam irányába ható reformok szükségességével telítetté vált. [2]

Nemény Vilmos Béla: A nagytérgazdaság elméletéről (1942)

  2024.02.09. 17:12

Az alábbi tanulmány célja a mai német tudomány fejtegetései alapján áttekintést nyújtani a nagytérgazdálkodás elgondolásáról. Nem célja értekezésemnek a kérdésre vonatkozó nézetek bírálata, mert véleményem szerint, amelyet az alább említett szerzők is alátámasztanak, az egész kérdés nem tisztán gazdasági vonatkozású és ezért tisztán gazdasági szempontból nem is bírálható el. Az első részben igyekszem a nagytérgazdaság képét adni: kezdeni a meghatározással, folytatom a változott világgazdasági viszonyok történeti leírásával, kitérek a nagytérgazdálkodás elképzelésének okaira és szükségszerűségére, végül leírom a gazdasági nagytér tervezetét. A második részben fejtem ki azután azt a véleményemet, hogy a nagytérgazdaság elmélete lényegében nem tisztán gazdasági elgondolás, éppen ezért nem is ítélhetjük meg pusztán a közgazdaságtan módszerei alapján.

Dékány István: Kjellén államelmélete (1923)

  2024.01.19. 08:48

Nem tagadható, hogy az államtan rendszeres vizsgálata terén a XIX. század utolsó évtizedeinek stagnálása után újabb lendület jelentkezik. Mint minden modern tudomány, az állam tudománya is nemcsak új problémákat vet fel, hanem öntudatosabb módszerrel is óhajt kutató útjára indulni. Erre a fordulatra mutat a legújabb kísérlet is, az ismert upsalai professzor, Kjellén munkája (Grundriss zu einem System der Politik. Leipzig, 1920), amely a rendszeres gondolkodásnak csaknem minden műhelytitkát napfényre igyekszik hozni. Krízisre mutat ez a mű is, amihez hasonlókat a szomszédos tudományok már átéltek, a történelem, a közigazgatástan stb., aminek fő mozgatója a tudományelméleti alapkiindulás keresésében van kétségtelenül.

Bárdossy László: Magyarország hivatása a Duna-medencében (1941)

  2024.01.13. 21:37

A most megindult Donaueuropa című folyóirat augusztusi száma közli Bárdossy László miniszterelnök „Magyarország hivatása a Duna-medencében” című cikkét. A külügyminisztérium sajtóosztálya kéri a magyar lapok t. Szerkesztőségeit, hogy a cikket ne külön fordításban közöljék, hanem az alábbi magyar szöveget használják fel.

Tasnádi Nagy András: Az ezeréves alkotmány (1939)

  2024.01.13. 12:38

Az Országos Nemzeti Klub szerdán este tartotta az újesztendőben első vitaestjét; amely a klub vitaestjeinek sorában a kétszázötvenedik jubiláris előadás volta Ez alkalommal Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter tartott előadást „Az ezeréves alkotmány” címmel. Az előadást igen nagy érdeklődés előzte meg, a több mint kétszáz főnyi hallgatóság sorában jelen volt a magyar közélet sok kitűnősége. A kormány tagjai közül ott volt Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, jelen volt Darányi Kálmán, Kánya Kálmán, Juhász Andor, Radvánszky Albert báró, Vargha Imre, Vladár Gábor, Berczelly Jenő, Pataky Tibor, Terstyánszky Ákos, Ambrózy Gyula, Koós Zoltán, Lázár Ferenc, Kelemen Kornél, Láng Boldizsár báró, Nagy Emil, Erődy-Harrach Tihamér, Rapaich Richard, Feilitzsch Berchtold báró, Darányi Gyula, Laky Dezső, Tormay Béla, Zsembery István, Feigler Károly és még sokan mások.

Concha Győző: Machiavelli föltámadása (1914)

  2024.01.13. 09:06

Midőn a világtörténetnek eddig soha, senkitől nem hallott szárnycsattogásai között az elmélkedés, az ismeretszerzés, a lelki tájékozódás és magába szállás szükséglete bennünk ébredez, bármit ragadjon is meg a gondolat, lelkünk akaratlanul a gigászi esemény, a folyó háború felé fordul, s mindenekelőtt a háború nagy kérdőjelével áll szemben, melyre a közelmúlt elsatnyult, élvvágyó érzékenysége, megtévedett gondolkodása, gyermekes hiszékenysége oly apodiktikus, szerinte föllebbezhetetlen feleletet adott.

Dsida Elemér: A szovjet világállam és a nemzeti szuverenitás (1938)

  2024.01.02. 18:48

A mai Oroszország hódító törekvései közismertek. Eszméit mindenütt meg akarja valósítani. Végcélként az országhatárok ledöntésével nagy bolsevista világállamot akar teremteni. Dalia Torre az «Osservatore Romano»-ban legutóbb is élesen mutatott rá a Szovjet nemzetközi imperialista törekvéseinek veszedelmes voltára, és megállapította: «a szovjet imperializmus éppen olyan régi, mint maga a bolsevizmus, mert a bolsevizmusban benne van az expanzió veszélye».

Juhász-Junger József: Konzervatív politika - népi politika (1936)

  2023.12.28. 10:53

Napjaink egyik legdivatosabb jelszava a népi politika. Ott szerepelt a levitézlett NEP jelszóinventárjában is az első helyen. Közelebbi meghatározásával lelkes hirdetői ugyan mindmáig adósok maradtak, de már egyenesen fülsiketítő az a lárma, amit a népi politika körül még ma is csapnak, s közben a legkülönbözőbb politikai törekvések vitorláznak e lobogó mögött. Mindenesetre, aki a modern politikusnak akar látszani, ma népi politikát hirdet.

Dessewffy Gyula: A bolsevizmus igazi ellenszere: a keresztény demokrácia (1936)

  2023.12.23. 10:22

A Harmadik Birodalom a nürnbergi pártnapok fényes külsőségeinek keretében horogkeresztes háborút hirdetett a bolsevizmus ellen. A németországi diktatúra ezzel a kezdeményezésével Európa és a civilizáció védelmezőjének szerepében mutatkozott be. De a hitleri birodalomnak faji mítoszra épült, és ezért fajilag korlátolt, Európa népei által sok szempontból joggal ellenségesen fogadott ideológiája nem lehet egy európai összefogás sikerrel kecsegtető alapja. A fajiság szétválaszt, a faj nem lehet közös eszmei alap. S egy az erőszak eszközeit használó diktatórikus irányzat kevés joggal követelheti magának a kezdeményezést a terrorból élő Szovjet ellen, és nehezen követelheti, hogy a szabadság eszméjét tiszteletben tartó Európa nemzetei egyszerű felszólításra az általa kibontott zászló alá felsorakozzanak.

Pongrácz Kálmán: Az «Imperium Hungaricum» örök hivatása Európában (1934)

  2023.12.19. 21:49

A Habsburgok hatalma a XIX. században, amikor Ausztria kiszorult a német szövetségből, szükségszerűen nemzetfölötti, tehát univerzális jelleget öltött. A dinasztiának ez a hatalma azonban már más volt, mint a középkori «Sacrum Imperium Romanum» eszméjéből sarjadt német-római császári közhatalom. Neki már számolnia kellett az egyre nagyobb szerepet játszó nemzeti ellentétekkel, és törekednie kellett azok áthidalására, továbbá meg kellett kísérelnie egy speciális közép-európai kormányzati rendszer kialakítását. A Habsburg-ház ezzel – ha külsőségekben és névleg nem is, de lényegében - magyar talajra helyezkedett, és a szentistváni államkoncepciót tette magáévá. Hiszen - mint Hóman Bálint írja - már a XVIII. század elején, amikor a dinasztia elvesztette Spanyolországot, majd a porosz hatalom gyors emelkedése következtében Németországban is fokozatosan elvesztve talaját, lassanként Ausztriába és a török kiverése után újraegyesült Magyarországba szorult vissza, szükségképpen fel kellett elevenítenie a régi magyar koncepciókat. 

Lovas Elemér: A középkori állameszme és Szent István állama (1938)

  2023.12.19. 20:28

Nagy csapások idején szívesen nézünk vissza a múlt dicsőséges korszakaira. Igaz azonban, hogy ilyenekre csak az a nemzet tud visszatekinteni, amelyiknek csakugyan van múlt dicsősége, és van is érzéke a múlt értékeinek megbecsülésére. De éppen a dicső múlt birtoklása és az iránta való érzék a legjobb bizonyítéka nemcsak a nemzet élni akarásának, hanem életképességének is.

Következő 20 cikkElőző 20 cikk

 
Hozott Isten!

 
Zöldfelület

Kattints a képre!

 
Filmismertetők

Kattints a plakátra!

 
Fordítva

Kattints a képre!

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Whistler kutyája

 
Biztonságos böngészés

 
Népszerűsítő csíkok

 
Népszámláló
Indulás: 2011-12-24
 
Nemzetközi helyzet
free counters