Pongrácz Kálmán: A nemzeti és nemzetközi Isten (1933) |
|
2023.12.08. 16:29 |
Pár évvel ezelőtt Julien Benda, az ismert francia kritikus „La Trahison des Clercs” című tanulmányával előkelő és magas színvonalú vitát indított meg a francia irodalomban századunk szellemi életének ijesztő hanyatlásáról. A széles látókörű és tollát hallatlan könnyedséggel kezelő szerző frappáns megállapításaival egy pillanatra megállásra és magába szállásra kényszeritette száguldó korunkat. Erre vall legalábbis ama körülmény, hogy az esszé nemzetközi viszonylatban is nagy feltűnést keltett, és számos hozzászólást eredményezett. A magyar irodalom szintén hálás lehet J. Benda írói bátorságának és merészségének, mert nélküle aligha születhetett volna meg Babits és a magyar kritikai irodalom egyik legszebb tanulmánya: az írástudók árulása.
|
|
Pongrácz Kálmán: Polgári kereszténység (1935) |
|
2023.12.05. 18:05 |
A gondolatoknak is van biológiájuk. Fogamzásuk, világra jövetelük, kifejlődésük és elöregedésük meghatározott törvényeknek van alávetve. A földrajzi, társadalmi vagy nemzeti környezet döntő hatást gyakorol megjelenésükre, s elterjedésük sokkal kevésbé függ saját tartalmuktól vagy értéküktől, mint attól a «véletlentől», hogy milyen talajba fogantak, vagy lettek átültetve. Szinte azt lehet mondani, hogy minden gondolatot minden nép másképpen értelmez. De ugyanazon népen belül is a különböző társadalmi osztályok, vagy foglalkozási ágak más-más eredményhez, vagy felismeréshez jutnak. Az ember tragikusan szubjektív lény, s minél inkább primitív, minél inkább tömeglény, annál jobban beleszorul alanyiságának szűk korlátai közé. Reviczky megállapítása: «A világ csak hangulat» - csupán az individualizmus betegségében szenvedő intellektuellekre illik, de nem a tömegre. Ezekre sokkal inkább találó az a tétel, hogy a világ csak ösztön, érdek vagy - a felsőbb oszlályokban - állandó képmutatás.
|
|
Rohan Károly Antal herceg: Politika és világnézet (1934) |
|
2023.12.01. 15:28 |
Napjainkban szinte torlódnak az események. Nagy belső nyugalomra és a dolgok lényegére mélyült tekintetre van szüksége annak, aki az események őrült kavargásából a tulajdonképpeni történeti magot ki akarja hámozni, hogy így a nap túl hangos lármájában is a sors döngő lépteit felfedezhesse. Az emberek idegei ezekben a hetekben és hónapokban szinte a pattanásig megfeszültek. Nemcsak hatalmas átalakulásoknak, politikai és szociális hatalmi eltolódásoknak vagyunk tanúi, hanem megváltoztak a közösségnek az életformái és vele együtt az egyének életfeltételei is, és így kényszerít[e]nek bennünket arra, hogy az új helyzethez alkalmazkodjunk. Ez természetesen az idősebb generációnak esik különösen terhére. De nemcsak közvetlenül Közép-Európában, hanem azon messze túl is a világ mozgásba került. Párizsi utcai harcok, kelet-ázsiai csapatösszevonások, merényletek, titokzatos miniszter-látogatások, megingathatatlannak hitt valuták megingása tartják az emberiséget állandó izgalomban.
|
|
Ottlik László: Bevezetés a politikába - Prolegomena (1942) |
|
2023.11.30. 18:10 |
A politika tudományának feladata - felfogásunk szerint - olyan fogalmakat alkotni és ismereteket közvetíteni, amelyek alkalmasak arra, hogy megkönnyítsék a közéletben végbemenő események, s az ezekkel kapcsolatban felmerülő problémák megértését, és ezáltal lehetővé tegyék egyfelől a sikeres tájékozódást e tények és problémák erdejében - másfelől az értelmes állásfoglalást azokkal szemben.
|
|
Szirtes Artúr: Világharmónia. Bevezetés a jövő állam jogának bölcseletébe (1908) - Részlet |
|
2023.11.23. 19:13 |
I. Bevezetés
Ahhoz, hogy az ember úgy fejlődjék, és úgy éljen, ahogy fejlődnie és élnie kell, tehát ahhoz, hogy az ember emberré legyen, mindig intelligensnek és energikusnak kell lennie.
Az intelligencia és az energia azonban az egyénben levő fizikai állapotok, melyek minőségének és mennyiségének foka két tényezőtől függ.
Az első az egyén «belső», testi-lelki állapota. A második az egyént környező világ állapota. [1]
|
|
Aradi Zsolt: Világnézetek harca s a mai ember (1934) |
|
2023.11.23. 17:55 |
Elöljáróban két támadást kell intézni az olvasó ellen. Az egyik, hogy ez a cikk nem objektív és toleráns, s a másik, hogy nem vagyok szakember. Világnézetekről lesz sző, s ma mindenki áruló, aki otthagyja azt a frontot, ahová tartozik. Mert ma mindenki tartozik már valahová, A montaigne-i toronyszobába vonulás - bár én is megsiratom - csak az álmok világában élt, mert ma mindenki egy eszme hordozója, egy közösség parancsának végrehajtója. Aki tehát a kiindulásnak nem azon a bázisán áll, mint én, vegye támadásnak ezeket a nézeteket. Ez az erkölcsös, logikus és becsületes dolog. Az intolerancia azt jelenti, hogy mint ember és felebarát belátó és szeretetteljes lehetek, de világnézeti kérdésekben, mint egy közösség tagja, mely a bölcsek kövét birtokolja, egy jottányit sem engedek. Amikor a keresztény Európát, s az egész keresztény világrendet intoleráns szuronyerdő rohamozza, újból a világnézeti diszkussziónak jött el az ideje, a lélek nélküli empirikus belátás ma[i] erkölcstelen és defetista köldöknézése helyett.
|
|
Zsigmond Andor: A mi államigenlésünk (1939) |
|
2023.11.21. 20:36 |
Az Egyházat az isteni és természeti igazságok védelme sokszor kényszerítette ellentétes vagy látszólag ellenséges állásfoglalásra az államhatalommal szemben. Ez a helyzet sok helyt ma is. - Tudatában kell azonban maradjunk annak, hogy ez csak kényszerhelyzet: az Egyház leghőbb vágya volt a történelem folyamán, és az ma is, hogy teljes igenléssel fordulhasson az állam felé. Nem szabad tehát a mai helyzetet természetesnek vennünk, ahol a két fél, ha nem is ellenségnek, de legalábbis vetélytársnak tartja egymást; mert az egészséges és normális viszony Egyház és állam között a kölcsönös segítés és támogatás baráti köteléke.
|
|
Kühnelt-Leddihn, Erik: A kikapcsolt Isten (1933) |
|
2023.11.21. 19:46 |
(Erich Kästner: Fabian, Geschichte eines Moralisten - Aldous Huxley: Brave New World)
Kästner Erich bizonyára a jelenkor legcinikusabb költője. Egész lénye, minden munkája csupa cinizmus. - Számtalan költeményében megénekli ez a Berlin-West sznobjának modern Juvenálisa a pusztulásra megért társadalom üres, haszontalan, értelmetlen sürgését-forgását. Olyan képet fest, mely lényegében költői átírása a legprimitívebb stílusban fogant Simplicissimus vagy Jugend-béli rajzoknak: kövér nyárspolgári nyakak démonkodása, szikrázó gyűrűk a kövér síber-ujjakon, tüdővészes munkanélküliek arca, perverz parvenü lányok egérszeméből kisugárzó sóvár pillantások. Versei ilyenformák: egy ember fürdőkádban álmodik, bárhölgyek énekelnek a söntésben, gyermekek firkálnak egy ház oldalára, egy rokkant ül tolókocsijában egy varieté előtt. De ez a Kästner csupa tagadás, az egoisták és hülyék valószínűtlen, lárvaszerű, vigasztalan, kísérteties világával szemben való vállvonogató lemondás. Ő maga semmiben sem hisz: sem a kereszténységben, sem a bolsevizmusban: csak ül egy celluloid verkli mellett, és akasztófadalokat játszik. Ezek a dalok egy cinikus lelkéből jönnek. Ezek a bitófadalok szomorúak, olyan halálosan szomorúak, hogy az ember bőgni tudna tőlük.
|
|
Aradi Zsolt: Katolikus feladatok a Duna völgyében (1933) |
|
2023.11.21. 19:02 |
Valahányszor az új katolikus generáció fegyelmezett és határozott fellépéséről szó esik, sajnálattal kell észrevennünk, hogy még katolikus oldalon is, de legfőképp a nem katolikus közvélemény oldalán a csodálat, jobban mondva a csodálkozás az az érzés, amellyel bennünket fogadnak. Újdonság vagyunk, új és újszerű, és igen sokan hajlandók azt hinni, hogy mindazt, amit hoztunk, mi hoztuk, mi agyaltuk ki, mi teremtettük meg. Holott tulajdonképpen csak arról van szó, hogy ez az új katolikus generáció, a világegyház példájától ösztönözve, megtalálta azt a formát, melyben a ma katolikus gondolkozásának, politikájának, irodalmának - egész fellépésének - haladnia kell. Az új katolikus generáció csak két teljesítményért érdemel dicséretet.
|
|
Kühnelt-Leddihn, Erik: A bolsevizmus - Európa veszedelme? (1933) |
|
2023.11.05. 09:11 |
Oroszországból történt visszatérésem után a legkülönbözőbb országokban leggyakrabban azt kérdezték tőlem, vajon valóban veszedelmet jelent-e a bolsevizmus Európa számára? Hogy erre a kérdésre helyesen válaszolhassunk, két dolgot kell ismernünk: elsősorban magát a bolsevizmust, másodsorban pedig Európát. Csak ennek a két dolognak pontos ismerete mellett lehetséges erre a kérdésre valóban tárgyilagosan válaszolni.
|
|
Mihalovics Zsigmond: Isten totális állama (1934) |
|
2023.11.04. 21:31 |
A háború utáni országokon szimbólumáradás hömpölyög végig: a bolsevizmus Sarló és Kalapácsa, az új germán Horogkereszt, s a latin Bárd - szimbólumok sodorják a népeket, s alig lehet már tájékozódni a zászlók, uniformisok, színek, zsinórok orgiájában. Az emberi társadalom felbomlása már oly nagyfokú, hogy lehetetlenség valamely gondolat, stílus, ideál jegyében összefogni, az egyesülés szükségessége nem tudott másképp megnyilatkozni, mint hatalmas szimbólumokban. S a szimbólumok mögött erők nyúlnak az ember felé, erők, amelyek birtokukba akarják venni az «egész» embert. A Totális Állam kísértete lebeg az ég és föld között.
|
|
Pongrácz Kálmán: Újfajta pogányság (1935) |
|
2023.11.04. 18:39 |
A magyar sajtó beszámolt arról, hogy a fővárosban a rendőrség feloszlatta a Turáni Egyistenhívők egyesületét. Éppen akkor lepte meg a merész hitújítókat, mikor már mindent előkészítettek áldozatuk bemutatására, s az áldozati oltáron már magasan lobogott a pogány tradíciókat feleleveníteni hivatott „szent” láng. Az összejövetel résztvevői ellen megindult a hivatalos eljárás, ami azonban nem akadályozta meg a főtáltost abban, hogy nyomban nyilatkozatot ne tegyen. Elmondta, hogy a pogány magyarok száma egyre növekszik, hogy a mozgalom a magyar Alföldön - különösen Békésben és Csongrádban - egyre nagyobb hullámokat vet, s a hatósági üldözés ellen is készek felvenni a küzdelmet.
|
|
Kézai Béla: A magyar lélek belső válsága (1939) |
|
2023.11.03. 17:29 |
E sorok írója nemrégen vidéken járt vendégeként egy családnak, amelynek tagjai legalább négy nemzedék óta közhivatali pályát futottak be, s közülük egyik-másik kivételesen magas hivatali polcra emelkedett. A család sok-sok karrier-társához hasonlóan, neve után indulva német eredetű volt, amely azonban már a második nemzedékben egészen elmagyarosodott.
|
|
Kleinhappl János S. J.: A rendiség fogalma (1935) |
|
2023.11.02. 18:34 |
Szerző az innsbrucki egyetemen
a keresztény társadalomtudomány tanára
Az összes államokban az állami és társadalmi rend újjászervezéséért folyó viaskodást látjuk magunk körül - így semmiképpen sem lehet csodálni, hogy a rendi gondolat is, a társadalomnak és az államnak rendi alapon való újjászervezése egyre szélesebb körök figyelmét vonja magára. Valami módon szinte valamennyien kényszerítve érezzük magunkat, hogy állást foglaljunk mellette vagy ellene; azok is, akik ünneplik és követelik a rendi állam és rendi társadalom eljövetelét, és azok is, akik harcolnak ellene. S hogy e minden kétségen kívül fontos ügyről biztos ítélethez jussunk, mindenekelőtt tisztáznunk kell a rendiség fogalmát - és ezért íródtak a következő fejtegetések.
|
|
Erőss Alfréd: Egyén és közösség (1942) |
|
2023.11.01. 20:27 |
(Egy mindenkori kérdés fenyegető időszerűsége)
Mi szebb: a sugárzó nap mindent elhomályosító ragyogása vagy az éjtszakai csillagtenger, amelyben naprendszerek csodálatos világa tűnik elő? Mi szebb: az első ibolya vagy a nyárban virágzó rét? A hadsereg vagy a hős? Lehet-e feleletet találni ilyen kérdésekre?
|
|
Edelényi Achilles: A társadalmi átalakulás problematikájához (1942) |
|
2023.11.01. 17:51 |
Az a társadalmi átalakulás, mely az első világháborúval először Keleten, azután Délen, majd Nyugaton ráköszöntött az ugyanazon kultúrát és civilizációt magáénak mondó kontinensre, még a legkonzervatívabb gondolkodású embert is annak a felismerésére késztette, hogy a társadalom élete új medrekbe terelődik. A marxista ideológia torzszüleményéből keletkezett keleti próbálkozástól eltekintve, mely - mint hisszük - már a múlté, egymás után születtek új rendszerű államok Lisszabontól Berlinig, teljesen új társadalmi életforma programjával, vagyis a társadalmi átalakulás akarata kiterjedt az ugyanazon nyugati kultúrát, illetőleg civilizációt magáénak mondó világ egyetemére.
|
|
Kilián Zoltán: Hívő és hitegető államvezetés (1933) |
. |
2023.10.30. 17:43 |
A hitetlenség korának mondjuk napjainkat, és mégis - minden közéleti vezető hitet kíván a vezetettek részéről. Vak hitet vezetői képességeiben, tisztánlátásában és csalhatatlan cselekvéseiben. Korunk diktátori járványának érdekes tünete ez. Higgyetek bennem, és akkor minden jó lesz! Hitet adjatok, és cserébe boldogságot, megelégedést kaptok; mindent félredobva, csak bennem higgyetek... hányszor olvassuk ezt nyílt és burkolt diktátorok kijelentéseiben nap nap után. A politikai próféták egymást utánozzák a hit követelésében, egyik ország megmentője a másikét lesi, egymás mintájára toboroznak nyájakat maguk mögé; nyájakat, melyekből kiveszett az «én», melyek nem érvekben, lehetőségekben, józanságokban, hanem csak a vezérben hisznek. Már-már a vallásos hit rendületlenségét és mélységét kívánják maguknak. A nagy politikai karrier modern megalapozásának ez a módja: elszánt, vak hívőket szerezni akárhonnan, később, a siker fokai szerint már selejtezni lehet a kezdeti híveket.
|
|
Trócsányi György: A magyar élet értelméről (1938) |
|
2023.10.29. 19:25 |
Magyarnak lenni annyit jelent, mint hinni a magyar nemzet örökkévalóságában. Ez a hit volt az, amely a nemzetet mindezideág megtartotta. Ez a magyar csoda titka - mert csak a hit művel csodákat. Most az ismét elkövetkezett kételyek és gondok idején eszmélünk rá fájdalmasan, hogy ennek a hitnek templomot építeni elmulasztottunk. S annyi tévelygés és mulasztás után ezentúl egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról az igazságról: elpusztul az a nemzet, amely lelkében elhiszi, hogy van nála Isten előtt kedvesebb, hogy van nála más nép elrendelten értékesebb.
|
|
Gergely László: Nemzeti dogmatika (A magyar szellem mozgósításához) (1941) |
|
2023.10.29. 08:10 |
Aki figyelemmel kíséri azokat a kutatásokat és alakuló kérdéseket, melyek a folyóirat- és könyvirodalomban a magyar nép és a magyar ember, meg a magyar föld és táj szellemi és anyagi megnyilvánulásait és viszonyait tárgyalják, feltétlenül észre fog venni egy vajúdást, egy kétségkívüli fogalmi kibontakozást a magyarság-kérdéseknek legújabban folyton izzó és valami eszmei magot érlelni látszó áradata mélyén. Ha így tekintjük a most felbuzgó magyar falukutatást, a népzene és falusi költészet gyűjtését, általában tehát a magyar néprajzi munkálkodás számos eredményét, sőt a falusi nép gazdasági, társadalmi, egészségügyi, szóval anyagi, erkölcsi leírását, szociológiai vizsgálatát, valamint a javító szándékokat is ezzel kapcsolatosan, akkor könnyű rájönni, hogy az egész „magyarságtudomány”, a „hungarológia” egy nagy, az irodalomban és az egész hazai szellemi életben lassan épülő, tapasztalati és elvi alapokon fokozatosan szervezkedő körvonalait mutatja egy magyar nemzeti tanrendszernek.
|
|
Brandis Kelemen gróf: A Habsburgok univerzalizmusa (1934) |
|
2023.10.28. 11:48 |
A «Magyar Kultúra» egyik (szeptember 20-i) cikkében Gruber Miklós finom meglátással ismer rá a középkori németség fő jellemvonásaira: katolicizmusára és egyetemességére, melyek hivatottá tették az európai hegemóniára. A katolikus univerzalizmus vonalvezetését tovább vezetve azt is észre kell azonban vennünk, hogy e két jellemvonás szembeszökő veretét a németség grandiózus uralkodócsaládja, a Habsburgok készítették el. Hiszen a népeket, helyesebben az államokat akkor már kizáróan az uralkodóházak képviselték, ők csinálták a történelmet a katolikus erkölcstan árnyékában, mely a keresztény lovagban minden idők szinte utolérhetetlen férfieszményét teremtette meg élő valóságként.
|
|
|